Értékhatár alatti tenderek: amit a TED sosem mutat meg

Az általunk figyelt hat nemzeti közbeszerzési portál közül öt naponta összesen nagyjából 340 tenderhirdetményt publikál (a cseh számból előbb kiszűrjük a TED-duplikátumokat, ezért az ingadozik). E hirdetmények túlnyomó többsége sosem jelenik meg a TED-en. Nem azért, mert bárki rejtegetné őket — hanem mert az uniós értékhatárok alatt senkinek sem kötelező oda feltölteni.

Miért láthatatlanok ezek a TED-en?

Az uniós jog értékhatárokat húz — szerződéstípustól függően 140 000 eurótól 5,4 millió euróig —, és csak a fölöttük lévő szerződéseket kötelező EU-szerte, a TED-en meghirdetni. A határ alatt a közzétételi kötelezettség a nemzeti portálnál véget ér, nemzeti nyelven, nemzeti eljárásrendben.

Az eredmény egy kétszintű láthatósági rendszer. Egy 3 millió eurós lengyel útépítés ott van a TED-en, ahol egy spanyol kivitelező is megtalálja. Egy lengyel város 150 000 eurós informatikai beszerzése a BZP-n van, lengyelül, és sehol máshol. Mindkettő valódi, nyilvános, elnyerhető szerződés. Csak az egyik található meg anélkül, hogy tudná, hol keresse.

Hogy néz ki országonként?

Magyarország — EKR. Naponta kb. 17 új tender. A hirdetmények csak magyarul jelennek meg (párosítás előtt géppel fordítjuk őket). Egy fontos sajátosság: az EKR böngészése és figyelése nyilvános, de a közbeszerzési dokumentumok letöltéséhez ügyfélkapus belépés kell.

Csehország — VVZ. A cseh nemzeti értesítő az uniós értékhatár fölötti hirdetményeit a TED-re is tükrözi, így egy naiv aggregátor mindent kétszer számolna. Mi minden VVZ-hirdetményt összevetünk a TED-del, és csak azokat tartjuk meg, amelyek ott sosem bukkannak fel — a ténylegesen csak cseh maradékot. A dokumentumok jellemzően a NEN-es ajánlatkérői profilokon vannak, és a cseh törvény (ZZVZ 96. §) szerint szabadon letölthetőnek kell lenniük.

Lengyelország — BZP. Naponta kb. 178 tender — a legnagyobb volumenű nemzeti forrásunk, szinte teljes egészében az uniós értékhatárok alatt. Csak lengyelül, az e-Zamówienia platform nyilvános adatfelületén keresztül.

Ausztria — USP. Naponta kb. 30 hirdetmény a szövetségi vállalkozói portál tenderlistáján. Listázó feed: a hirdetmény továbbmutat az ajánlatkérő saját platformjára.

Németország — DOE. Naponta kb. 85 élő versenyfelhívás, miután a nyers feedet leszűrjük. Németország nem élő API-n, hanem napi tömeges exporton keresztül publikál — és ez az egy feed a gyakorlati rövidítés ahhoz képest, hogy tizenhat tartományi platformot kellene külön figyelni.

Finnország — Hilma. Naponta kb. 25–30, finnül és svédül. Ami jár, az jár: a Hilma ingyenes kereső API-ja az egyik legjobban megépített, amivel dolgoztunk.

Ki nyeri ezeket?

Az értékhatár alatti szerződések kisebbek — ez definíció szerint így van —, és kevesebb ajánlattevőt vonzanak, mert a határon túli szállítók többsége sosem látja őket. Egy 20 fős cégnek egy ténylegesen elnyerhető 120 000 eurós szerződés többet ér, mint egy 5 millió eurós keretmegállapodás, amit nem nyerhet el. Az őszinte átváltás: az értékek kisebbek, az adat pedig hiányosabb. A hat portálból négy a hirdetmények többségénél használható becsült értéket sem közöl — a keretösszeget a tenderből tudja meg, nem a listából.

Hogyan lássa őket anélkül, hogy rámenne a délelőttje?

Ha egy országban értékesít, tanulja meg annak portálját rendesen — a magyar EKR-útmutatónk lépésről lépésre végigmegy rajta. Ha többe, hat portál napi ellenőrzése hat nyelven nem reális — pontosan erre építettük a BidScout Pro-t: mind a hat nemzeti portál plusz a TED, gépi fordítással, a cége profiljához párosítva, egyetlen napi összefoglalóban. Az ingyenes csomag a TED-réteget fedi le; az értékhatár alatti réteg az, amit hónapokon át, portálról portálra építettünk.